A Magyar Kultúráért Alapítvány a Petőfi-emlékév alkalmából felhívást tesz közzé Petőfi körtefája címmel.
A hagyomány szerint Petőfi Sándor utolsó estéjét 1849. július 30-án Székelykeresztúron, a Gyárfás-kúria kertjében, egy terebélyes körtefa alatt töltötte, s másnap e városkából indult fehéregyházi útjára. A Petőfi-kultusz helyi ápolói ezt a régi körtefát híven megőrizték: óvták-féltették, ifjították, a legenda szerint marhavérrel is öntözték, s midőn kivénhedt, újat ültettek helyébe. Az 1950-es években Kányádi Sándor verset írt róla – első strófája emléktáblán ma is olvasható. Az eredeti fáról újraszaporított oltványhoz az emlékév során újból hozzáférhet minden falu és közösség, aki csatlakozik e felhíváshoz.
Fa leszek, ha fának vagy virága.
Ha harmat vagy: én virág leszek.
Harmat leszek, ha te napsugár vagy...
Csak hogy lényink egyesüljenek.
(1845)
Petőfi nemzedéke a természetrajzi ismereteket nem csupán versekben, dalokban, tájrajzokban és egyéb „beszélyekben” örökítette meg. A reformkor időszakában lép színre az a tudós társaság, amely a modern magyar gyümölcskultúrát is megteremti. A régi magyar gyümölcsök leltárát Entz Ferenc (1805–1877) jegyzi, s ő hozza létre az első kertészeti tanintézetet is.
Innen, a Pilvax-körből indul a magyar gyümölcsészet legnagyobb alakja, Bereczki Máté (1824–1895) is. Mindketten menekülő ’48-as honvédtisztek, akik az elnyomatás éveiben pályájukat elhagyva, életenergiáikat a magyar gyümölcsészet ügyének szentelik, és páratlan teljesítményükkel az egyetemes magyar kultúrát szolgálják.
A Magyar Kultúráét Alapítvány minden közösséget arra kér Magyarországon és külhonban egyaránt, hogy csatlakozzon a felhíváshoz, és Petőfi körtefájának újraültetése mellett gyűjtse össze saját falujának, régiójának legjellemzőbb gyümölcsfáit, illetve az ehhez kapcsolható néprajzi örökséget (históriáit, legendáit, dalait, ételeit stb.), hogy mindezzel saját közösségének önismeretét, önbecsülését erősítse.
A felhíváshoz a [email protected] e-mail lehet csatlakozni. A csatlakozáshoz, kérjük, mellékeljék a gyűjtés anyagának rövid bemutatását.
Jelentkezési és beküldési határidő 2023. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja (március 25.).
A felhívásban részt vevő közösségeket megajándékozzuk Petőfi körtefájának oltványával, amelyet Kovács Gyula pomológus oltott be újra, emellett a résztvevők egyéb oltványokhoz is hozzájuthatnak. A gyümölcsökhöz kapcsolt színes lapok leírásait Ambrus Lajos író készítette.
Petőfi Sándor ahhoz a reformkori nemzedékhez tartozott, amely a magyar tájat a nemzet számára újra fölfedezte, „szerelmes földrajzot” írva a Kárpát-medence tájgéniuszaihoz. Alföld, magas bércek, szelíd dombok – a „zöld” haza, Kárpátoktól le az Al-Dunáig. Petőfi tájmetaforái élők, elevenek, az idő semmit nem fogott rajtuk. Éljük mindezt át újra – együtt!
Budapest, 2023. március 1.
