A Tündérkert mozgalom keretében Népművészet Mestere díjjal kitüntetett idős helyi asszonyok tanítják vissza a gyerekeknek a mezőségi népdalkincset a Kolozs megyei Búzában.  A Szamosújvártól 30 kilométerre fekvő mezőségi településen a két rangidő énekes, Takácsné Czéghér Anna és Takácsné Szász Piroska Kovács J. István református lelkipásztor adtak interjút a Krónika Online-nak.

A községben a pár éve beköltözött Bogdán Zsolt ösztönözte a népdaltanítást. Mert így „élő forrásból” tanulva a legtermészetesebb módon kerül vissza a helyi népdalkincs a kulturális vérkeringésbe.  Anna néni és Piroska néni hétvégente énekel együtt a gyerekekkel - köztük sokan vallásórára járnak vagy konfirmálásra készülnek, de vannak, akik kifejezetten az énektanulás miatt csatlakoznak - mert Bogdán Zsolt elment az iskolába és mindenkit meghívott az alkalmakra. Így a két idős asszony már 25 gyerekkel énekel együtt hétvégente az egyházközség épületében. 

- Nincs már itt sajnos, aki bálokat szervezzen. Régen fonók is voltak, sokan éltek itt egy családban, olyan is volt, hogy három-négy meny, ma más a helyzet. De azt, hogy a népdalokat átadjuk a gyerekeknek, fiataloknak, szívügyünknek tartjuk– mondta a Krónika Online-nak  Anna néni és Piroska néni.

Búzában 2023 őszén alapítottak Tündérkertet Török István, a marosvásárhelyi Spectrum Színház vezetője, Szarvas József magyarországi színművész és Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészének köszönhetően.   Kovács J. István, a Búzai Református Egyházközség lelkipásztorának aktív közreműködésével Búzában az utolsó 3 évben konfirmált gyerekeknek címezve ültettek el 12 fát tavaly novemberben. A fácskákat a gyerekek gondozzák. A jövőbben minden firssen konfirmált búzai gyermek kap majd egy ilyen csemetét a Tündérkertben. Búzának 1100 lakosa van - ebből 430 református,  körülbelül ugyanennyi az ortodox, a többi lakos adventista, pünkösdista.

- Több mint hét éve szolgálok itt, akkor 504 volt a reformátusok lélekszáma, tehát hét év alatt több mint hetvennel apadtunk - meséli Kovács J. István református lelkipásztor - de nem szeretnénk erre a matematikára építve borúlátónak lenni, hiszen biztató tendenciák is körvonalazódnak. Vannak fiatal családok, amelyek látnak abban fantáziát, hogy itt maradjanak és itt boldoguljanak. 

Korábban a faluból sokan költöztek városokba, vagy akár külföldre is, de a lelkipásztor beszámolója szerint ma már sokan maradnak,  vállalkoznak. Van, aki autójavító műhelyt működtet, más sajtot készít, van, aki gyümölcsöt termeszt, méhészkedik, vagy olajat présel,  állatokat tart, zöldséget termeszt, építkezési vállalkozást vezet, és már három panzió is működik a községben. 

- Mi úgy gondoljuk, szükségük van a fiataloknak erre a kincsre, hogy ne vesszen el a régi néphagyomány. Nagyon örülünk, hogy 85 évesen is el tudunk ide jönni. Korábban is tanítottuk a gyerekeket, csak nem rendszeresen, jártunk az iskolába is oktatni – mondja Anna néni.

Mindketten felelevenítették, hogy az ő gyerek-és fiatalkorukban természetesen ment a népdaltanulás, nem kellett külön oktatást szervezni, hiszen a sok mulatságban, az öregektől és a fiataloktól is meg lehetett tanulni az énekeket.

- Ma már a lakodalmakban sem ezeket a zenéket zenélik. Mi még ott tanultuk ezeket a zenéket, dalokat, hallgatókat, a házi mulatságnak úgy mondtuk, hogy „verzsel”, a román szóból (a román vergel kifejezés hagyományos népi mulatságot jelent, ekkor ismerkedtek egymással a fiatalok párkeresés céljából – szerk. megj.). Ezt ősszel tartották, töltött káposztát ettünk ilyenkor, ott tanultuk a dalokat, de persze a szüleinktől is – mondták az asszonyok.

A Népművészet Mestere címmel kitüntetett, fekete fejkendős, fekete ruhás asszonyok idősek, azonban megszólalásukból, énekhangjukból erő és derű árad - ahogy a régi búzai népdalokból is. 

„Erdőben, erdőben szép kerek erdőben, epret szed a babám rózsás kötényébe. Szedjed babám, szedjed, hogy el ne hervadjon, hogy a mi szerelmünk félbe ne szakadjon”.

Anna néni a szöveg tanulásakor még kis mosollyal a szája sarkában hozzátette: „a szerelem az ugye mindig titok”.

forrás: Krónika Online. Fotók: Kiss Judit.