Magyarország | Csongrád-Csanád vármegye | Ásotthalom | Béke u.
Petőfi körtefája Ásotthalmon is otthonra lelt!
SEE ENG BELOW
Ásotthalom is elültette Petőfi körtefáját 2023 tavaszán a Bűbáj Élménybirtokon, mely Ásotthalom turisztikai központjaként sok látogatót vonz évről évre. A birtok látnivalói közt (Rózsa Sándor Élményház: múzeum, mozi, panoptikum, Tömörkény Ház) így már Petőfi körtefája is helyet kapott.
Ásotthalom különleges település: lakosainak fele mai napig tanyavilágban él, amely öt tanyagondnoki szolgálattal ellátott körzetre oszlik. A tanyagondnokok, Ásotthalom polgármesteri hivatala és a helyi idősek két klubja együtt végez gyűjtést: a gyümölcsfákkal kapcsolatos tudást és a gyümölcs-recepteket, az aszalás, a befőzés titkait írják össze.
2023 őszén Tündérkertet is létesítettek, hogy a tanyavilágra oly jellemző háztáji gyümölcsösöket, azok jellegzetes, honos gyümölcsfajtáit megőrizzék az utókornak.
Az avatóról így számolt be Papp Renáta polgármester:
Tündérkertet ültettünk, 13 ősmagyar gyümölcsfa kapott helyet a Szemünkfénye Játszótér mellett Ásotthalmon. Az új közösségi kert fáit az ásotthalmi gyerekekkel, érdeklődő felnőttekkel ültettük el 2023 november 16-án. Nagy Sándor mezőőr Kovács Gyula erdész, pomológus gyűjteményéből hozta a csemetéket, melyeket a nyáron már Ásotthalmon nevelgettünk.
Hatalmas öröm volt a közös ültetés, ahol együtt tevékenykedett több generáció. A Kárpát-medence ősi gyümölcseinek ízét már nagyon szeretnénk megismerni; reméljük, hogy akkor is összegyűlünk és együtt szedjük majd a kék almát vagy a fehér cseresznyét.
Ásotthalom története
Az Ásotthalom helynév Balla Antal 1778. évi szegedi határtérképén és a vele egykorú városi iratokban bukkan föl először.
Az 1840-es évekre a szabadkai határ mentén kezdett kibontakozni az Átokháza elnevezésű tanyasor.
1852-től, a járások földjeinek bérbeadásától kezdve rohamosan megindult a tanyásodás, és növekedett a tanyai lakosok száma. Az l850-es évek derekán Szeged városa a mai község területén tanyát építtetett. A város tanyája először az ásotthalmi kapitánysághoz, majd, miután Ferenc József látogatásának (1883 ld. később) emlékére átnevezték, Királyhalomhoz tartozott.
A tanyai kitelepülés újabb nagy hulláma az 1879. évi szegedi árvíz után bontakozott ki. Az 1880-as évek elején osztották Gátsor, az 1890-es évek második felében Halastelek, 1900. táján Bilisics járásföldjeit. E nagyarányú települési mozgalom eredménye, hogy a húszezer hold területű átokházi kapitányságban 1914-ben már 815 tanyát és 4736 lakost számláltak össze.
1883. október 14-én I. Ferenc József uralkodó Szegedre érkezett, hogy a Szegedi Nemzeti Színház avatásán részt vegyen. Látogatása során az uralkodó megszemlélte a nagy árvíz után újjáépült várost, megjelent a Szeged környékén tartott hadgyakorlaton, október 16-án pedig kíséretével ellátogatott a felső-ásotthalmi népiskolába és az újonnan épült erdőőri szakiskolába is.
A város tanyája környékén nyílt meg 1883-ban az Alerdésziskola, és épült 1896-ban a mai orvoslakás -és állandó orvosa lett a településnek, sőt: 1892-től Átokházán már szülésznő is dolgozott, 1896-ig Királyhalmon az átokházi és mórahalmi bábaasszony látta el a teendőket, majd itt is önálló szülésznői állás létesült.
1919. február 2-án szerb katonaság szállta meg Újszegedet és Alsótanya déli részén mintegy 10 ezer holdnyi területet. Átokháza egynegyede, Királyhalom háromnegyede került szerb megszállás alá. A határ 1922. elejéig Ásotthalom déli területén, Kissoron át, a Dobó-iskolánál, a rókabögyösi iskolát megkerülve, Rívó-erdő felé húzódott, a szerbek ekkor ürítették ki a területet. Szeged városa a Fogadalmi templom építésének érdekében 1922-ben az alsó- és felsőtanyai közlegelőkből összesen 2.500 holdat hasított ki, hogy a befizetett haszonbéreket a templom építésére fordíthassa. Az ekkor kiosztott területeket máig Templomföldnek, Fogadalmi dűlőnek nevezi a tanyai lakosság. 1925-26-ban a város — részint a tanyai kisvasút, részint a Fogadalmi templom építésére — újabb 2000 holdat adott haszonbérbe.
A belügyminiszter 1937-es rendelete szerint a nagy népsűrűségű tanyás vidékeken tisztviselői kirendeltségeket kell létrehozni a helyben elintézhető közigazgatási feladatok ellátására. A város 1942-ben létesít Királyhalmon egy ilyen kirendeltséget. Ezekkel az épületekkel, közintézményekkel és a körülöttük megtelepedő boltokkal, kocsmákkal közel 100 esztendő alatt létrejött egy olyan falumag, ami a kormányrendelettel létrehozott község igazi faluvá fejlődésének alapjává vált.
A község határában 1944. október 12-én jelentek meg a szovjet hadsereg katonái, jelentősebb harcok itt nem folytak, de persze az ittenieket sem kerülte el a háború.
Az 1949 utolján megjelent kormányrendelet alapján, Alsótanyán öt községet állítottak fel a korábbi kapitányságok területén: Ásotthalom, Domaszék, Mórahalom, Rúzsa (Csorva) és Zákányszék. Ásotthalom határát a volt átokházi kapitányságból és a királyhalmi kapitányság déli és nyugati részéből alakították ki. Az önálló községi tanács alakuló ülését 1950. október 27-én tartotta.
forrás: Ásotthalom jelentkezési anyaga és honlapja
ENG
Petőfi's pear tree has found a home in Ásotthalom!
Ásotthalom also planted Petőfi's pear tree in the spring of 2023 at the Bűbáj Adventure Estate, which, as the tourist centre of Ásotthalom, attracts many visitors year after year. Among the sights of the estate (Rózsa Sándor Experience House: museum, cinema, panoptic, Tömörkény House) Petőfi's pear tree can also be found.
Ásotthalom is a special place; half its inhabitants still live in a homestead, which is divided into five districts with homestead caretaker services. The stewards, the mayor's office of Ásotthalom and two clubs of local seniors collect together; they compile knowledge of fruit trees and fruit recipes, the secrets of drying and cooking. In addition, a Fairy Garden will soon be established to preserve for posterity the backyard orchards and the native fruit varieties so characteristic of the homestead world.
