Magyarország | Pest vármegye | Érd | Burkoló u 40.
Az Érdi Teleki Sámuel Általános Iskola ökoszakköre jelentkezett a felhívásra. A csapat nagyon fiatal tagokból (4-5. osztályosok) áll, és még a hagyományai sem régiek - de mindent megtettek a gyűjtés sikeréért! A szakkörös gyerekek állították össze az érdi természeti értékeket felsoroló kis munkát. Kifejezetten gyümölcsfákkal, gyümölcsfeldolgozással kapcsolatos hagyományokat nem, de egyéb érdekességeket bőven találtak!
Az Érdi Tölgyfa
Érdligeten az Alsóvölgyi út 32. szám alatti ingatlanon magasodik a magányosan álló, terjedelmes koronájú, idős csertölgy (Quercus cerris), a hajdani Hamzsabégi-erdő utolsó mohikánja. Az érdligeti erdőzúgást az 1920-30-as években a baltacsattogás hangja váltotta fel, s a természetes zöld terület kicsiny töredékére zsugorodott össze. A mintegy 20 m magas 100-120 esztendős fát 1981-ben nyilvánították védetté. Törzsének kerülete mellmagasságban 417 cm, s eszmei értékét 1981-ben 25.000 forintban állapították meg. A telektulajdonos Borán család gondozza a fát, mely a kert utcai oldaláról az úttestről is akadály nélkül megszemlélhető.
Czabai-kert Érd
A Czabai-kertet 1977-ben helyezték természetvédelmi oltalom alá, hogy „őrizze a táj régi állapotát tükröző tölgyállományt, biztosítsa a környék madárvilágának zavartalan fészkelését, nyújtson lehetőséget az erdő természetes fejlődésének megfigyelésére, és a látogatónak maradandó esztétikai élményt, és lehetőséget adjon az értékes tölgymakktermés erdősítésre való felhasználására.”
Érd-Parkvárosban a Radnai és a Bikszádi utca találkozásánál találhatjuk meg a Czabai-kertet. A 0,66 hektárnyi kiterjedésű, zárt terület híven őrzi a korábbi vegetáció emlékét. A növényállomány nem tekinthető háborítatlan, elsődleges erdőnek. Az 1920-1930 körüli irtás után a korábbi állomány újult meg.
A kert legjellemzőbb fái a kocsányos tölgy és a kocsánytalan tölgy. A kocsányos tölgy termése, a kupacsos makk a kocsányon helyezkedik el, viszont levelei igen rövid nyelűek. A kocsányos tölgy rügyei, hajtásai és a levelek fonákja kopasz, míg a kocsánytalan tölgyé molyhos. A Czabai-kertben megtalálható a mezei juhar és a közönséges dió is.
Az 50-70 éves faállomány a környék megelőző állapotának ritkaságszámba menő reliktuma. Megmaradása és kedvező fejlődése elsősorban annak köszönhető, hogy a terület volt és jelenlegi tulajdonosa igyekszik megóvni a fákat, biztosítani a szükséges, alapvető kezelést.
A jelenleg 238 darabból álló, 14-22 m magas, 30-55 cm törzsátmérőjű faállományt súlyosan károsítja a fehér fagyöngy, mely elhatalmasodva számos fa pusztulását idézte elő. A kert tulajdonosa, Czabai Balázs lelkiismeretesen gondját viseli fáinak, és előzetes bejelentésre szívesen fogadja az érdeklődőket.
Az érdi Fundoklia-völgy
Teljes nevén: Fundoklia-völgy helyi jelentőségű természetvédelmi és Natura 2000 terület - néha Szidónia-völgyként hivatkoznak rá. A Tétényi-fennsíkot az Érd-sóskúti-fennsíktól Érd és Tárnok határán elválasztó, közel 3 km hosszú, 10–30 m mély, karsztos szárazvölgy. 1999 tavasza óta helyi jelentőségű védett terület, 2004-től pedig a Natura 2000 hálózat tagja. Gazdag növény- és állatvilággal rendelkezik, 2009 decembere óta kiépített tanösvény teszi turisták számára lehetővé a terület megismerését.
A völgy flórája kiemelkedően gazdag. A területről mindeddig 317 db hajtásos növényfaj - a hazai növényvilág közel 15%-a - került elő. Ezek legnagyobb hányada természetközeli állapotra utaló elem. A fokozottan védett fajok száma 2, a védett fajok száma 33. A két fokozottan védett faj, a magyar gurgolya és a Szent István-szegfű nyílt dolomit felszínekhez kötődő ún. dolomitfaj, ezért különlegesen értékes. A védett fajok közül a csinos árvalányhajnak több tízezer, a délvidéki árvalányhajnak több ezer tőből álló állománya él a gyepekben. További gyakori védett faj a tavaszi hérics, a sárga len és az árlevelű len. Ritka védett faj a turbánliliom és a törpe mandula.
Lokális jelentőségű faj a völgyalji erdőkben élő 8-10 tő gyertyán, mert rendszerint a Magyar-középhegység 400–600 m tengerszint feletti magasságában megjelenő gyertyános–tölgyes zóna egyik fő alkotója. További érték az egykori erdősszep vegetációra utaló 2-3 db molyhos tölgy. A völgyvégi lösztakaró jellegzetes lösznövénye a bugás macskamenta, a bárányüröm, a védett macskahere és a vetővirág. A völgy egyetlen páfrányfaja az egyik északias bányaoldalban élő erdei pajzsika. A növénytakaró is egyedülállóan változatos, a völgyfenékről a platóra kikapaszkodva kilenc élőhely különíthető el. A száraz cserjéssel határolt, völgyalji, üde erdő kétszikűekben gazdag átmeneti zónán és sztyeppcserjésen keresztül kapcsolódik a völgyoldalakon és a platón található nyílt és zárt szárazgyepekhez.
A szakkör gyerekei végül 2023 őszén ültették el Petőfi körtefáját és mellé Benedek Elek kékalmáját.
Ültetés közben sok szó esett a reformkorról, Petőfiről - és a gyümölcsészetről, a fák gondozásáról is.
A gyerekek megfogadták: vigyázni fognak a fácskákra és gondjukat viselik.
forrás: az Érdi Teleki Sámuel Általános Iskola ökoszakköre jelentkezési anyaga. Gyűjtötték: a szakkörös gyerekek. Lejegyezte: Takács Ágnes.
