Magyarország | Bács-Kiskun vármegye | Kecskemét |
„Hírös város az aafődön Kecskemét, Ott születtem, annak öszöm könyerét." A kecskeméti Zöld Küldetés Egyesület ezzel az idézettel kezdte jelentkezési anyagát. A szerző természetesen Petőfi Sándor!
Petőfiváros története
1968-69-ben Kecskemétet természeti csapás sújtotta. Az előző évek csapadékos időjárásnak köszönhetően a belvíz elöntötte Kecskemét város nyugati, tanyás térségét. A többnyire vályogból épült tanyai épületek sorra omlottak össze, dolgos földműves családok váltak fedél nélkülivé. A város vezetése gyors segítség nyújtásként szerény komfortfokozatú lakásokat épített a rászorulóknak a mai Petőfiváros területén. Így született a városrész - amely ekkor még szőlőkből, gyümölcsösökből állt. Közel egy évtized múltán a szőlőskertek között megjelentek az új családiházak, utcák rajzolódtak ki - a Kecskemétre települő fiatalok örömmel választották lakóhelyül a korszerű, közművesített kertvárosi övezetet. Szokás volt a kalákában építés, bensőséges baráti kapcsolatok, segítőkészség, jószomszédi viszony jellemezte a városrészt. Ez a közösségi szellem mindmáig meghatározója a lakókörnyezetünknek.
A Vízmű Vállalatnak köszönhetően Petőfivárosban felépült az óvoda, majd a bölcsőde. 1989-ben felavatták a Vásárhelyi Pál nevével fémjelzett általános iskolát. Sorrendben 1990-ben az SOS Gyermekfalu következett, amely Battonya után másodikként valósult meg az országban, a város által adományozott területen. Az egyre terebélyesebbé váló városrész lakossága lassan meghaladta a tízezer főt, felvette Petőfi Sándor nevét, emléket állítva hazánk legnevesebb költőjének, aki Kecskeméten végezte elemi tanulmányait és később vándorszínészként tért vissza szeretett városába. A Petőfi-kutatók egybehangzó véleménye szerint a leghosszabb időt rövid életéből a „hírös” városban töltötte.
Természetes módon felvetődött, hogy a leendő park és játszótér számára fenntartott területen a megemlékezés méltó helyét alakítsuk ki - így született meg a Petőfi park, amelyet 1996-től a költő mellszobra díszít, Pálfy Gusztáv szobrászművész munkája. Avatása óta Petőfiváros március 15-én itt ünnepel. Az óvoda és az iskola gyermekei itt tartják megemlékezésüket, és decemberben a koszorúzási ünnepséget Petőfi Sándor születésnapján.
Az önkormányzati képviselők gondoskodásának, önkormányzat anyagi támogatásának és a városrészt szépítő önkéntesek sok-sok órai munkájának köszönhetően a környezet sokat változott, az emlékhely szomszédságában színvonalas játszótér fogadja a kisgyermekes családokat, és a környező lakók számára a padokkal ellátott árnyas tér nyújt pihenési lehetőséget.
Gyümölcsészeti hagyományok
A Kecskemét környéki futóhomok megzabolázásával tették az elődök a hazai mezőgazdaság egyik leggyümölcsözőbb szegletévé a valaha sivár, terméketlen vidéket. Erről az embert próbáló munkáról Móricz Zsigmond találóan fogalmazott egy 1934-es rádióbeszédében: a kecskeméti ember megmutatta, hogy „hogyan lehet a semmiből valamit teremteni, hogyan lehet a legterméketlenebb pusztán is paradicsomot és eldorádót elővarázsolni.” Így vált az „aranyhomok” például a messze földön híres kajszibarack hazájává, amely különleges aromáját az egyedi mikroklímának köszönheti. A napsütéses órák száma errefelé igen magas, a homokos talaj pedig felhalmozza, majd éjszaka kibocsátja az összegyűjtött meleget, és ezzel ideális érési feltételeket teremt a gyümölcsnek.
A pálinka – különösen a barackpálinka – főzésének hagyományai Kecskemét környékén az első írásos emlékek szerint a XVII-XIX. századig nyúlnak vissza. A Kecskeméti barackpálinka – melyet a Zwack család készített – külhoni megismertetéséhez maga VIII. Edward is hozzájárult az 1930- as évek közepén. Ekképpen szól a legenda:
1936-ban a Duna Palotában szállt meg a trónörökös. Az akkori igazgató, Fhürer Izidor egy orosházi kristályhordót kilenc éves érlelésű kecskeméti barackpálinkával töltött színültig, és elküldte a hercegnek. Aki miután megkóstolta a különleges italt, így nyilatkozott: „Szódával jobb, mint a whisky, teával jobb, mint a rum.” A brit trónörökös megállapítása ezt követően szállóigévé vált, a nemzetközi hírnév felé röpítve a napjainkban is méltán népszerű italt, s vele együtt Kecskemét nevét. Az eredetvédelemnek köszönhetően ma már kizárólag Kecskemétről, illetve annak megközelítően 50 kilométeres körzetéből származhat a Kecskeméti barackpálinka gyümölcsalapja.
Petőfi körtefájának oltványait a kecskeméti Erdőpark területén, 8000 nm-en kialakított, majdani közparki területen található erdőkertben ültetjük el, ahol kifejezetten célunk a helyi fajták megőrzése, továbbadása. A tavalyi év elejétől vadalanyokat ültettünk el a területen, melyekre a ráoltás, szemzések által kerülhetnek majd be a védendő értékek.
További helyszín lesz a Petőfi Sándor Katolikus Általános Iskola és Óvoda udvara. Közösségünk eddig már több mint 60 oktatási és nevelési intézményben ültetett fákat, közöttük gyümölcsfákat is, mindezen alkalmak célja a gyermekek fákkal való kapcsolatának erősítése és a szemléletformálás.
Harmadik helyszínünk Petőfivárosban a Petőfi Park. A terület játszótér, közpark és véderdő is egyben -de az erdőrészlet lassan leváltásra szorul, így célunk a meglévő erdőállomány erdőkertté alakítása, legfőképp azért, mert a városrész valamikor Kecskemét város gyümölcsöskertje helyén épült, így még ha jelképesen is, célunk a gyümölcsfák városrészben történő újra telepítését segíteni.
forrás: Kecskemét jelentkezési anyaga. Írta: Farkas-Barta Kata, elnök, Zöld Küldetés Egyesület
cover: Kecskemét, 1935. Fortepan / Ádám György dr.
