Mi közünk nekünk, magyaroknak a Valentin nap szerelmes hagyományaihoz? A válasz röviden: semmi. Hosszabban: elég sok. Részletek a cikkben!

Bálint-nap a régiek számára kettős jelentéssel bírt a Kárpát-medencében. Egyrészt időjósló nap volt: tavaszváró, facsemete-ültető, metsző és madáretető nap.

Jó napnak tartották a kotló sikeres ültetésére. Az e napi időjárásból a várható termésre jósoltak. Hideg, száraz idő esetén jó termést reméltek. Facsemetét is szívesen ültettek Bálint-napkor abban bízva, hogy akkor hamarabb erősödik meg. Balmazújvárosban és Debrecenben úgy tartják, hogy e napon választanak párt a verebek. A hangonyiak (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye.) úgy vélték, ezen a napon jönnek vissza a vadgalambok, a tavaszt jelezve. A Csongrád megyei Mindszenten még a madarak etetése is szokás volt, magokat, aszalt gyümölcsöt szórtak nekik. Balaton környéki adatok szerint meg éppen a madarak és a tolvajok távol tartására metszették meg a szőlőföld négy sarkán a tőkéket.  És Bálint az állatokra is vigyázott. Ha szentelt vizet cseppentettek az ivóvályúba, egy évig óvta a jószágot a rontó szellemektől.                             (Magyar Néprajzi Lexikon)

Másrészt a szerelmes Bálint-nap hagyományai is fellelhetőek magyar nyelvterületen is. Bálint segítségével megláthatta leendő férjét az a leány, aki volt olyan bátor és 13-áról 14-ére éjfélkor a temetőbe ment. A férj alakját a hiedelem szerint szellemek jelenítették meg.

 Annak is volt persze dolga Bálint-napon, aki már megtalálta élete párját — mert a szerelmet nem csak meglelni, hanem megtartani is feladat. Almát kellett ennie a cél érdekébe, méghozzá valószínűleg nem csak egyet, ugyanis a varázslat csak különleges, kilenc magos almával volt kivitelezhető. 

Az asszonynak ahhoz, hogy megtartsa férjének szerelmét, egy kilenc maggal rendelkező almát kellett megennie Bálint-napon, a kilenc magot pedig szerelmese zsebébe kellett csempésznie — hogy az élete végéig hű legyen hozzá.

Egy kevéssé higiénikus szokásról is tudunk: ez volt a Bálint-napi pogácsa — hajszállal. A szerelmeseknek egy-egy haja szálát kellett belesütni a pogácsába és azt együtt megenni — így a szerelem holtig tartott. 

A Valentin-nap eredete: Szent Bálint legendája 

A nagyvilágban mindenütt elsősorban szerelem-varázslatok kötődnek február 14-éhez   Szent Bálint keresztény mártír emlékére. Bálint életéről viszonylag keveset tudunk — a  Legenda aurea is szűkszavú.

 Valentinus annyit tesz, mint valorem tenens, ‚erőt bíró’, azaz a szentségben állhatatos; vagy valens tyro ‚erős újonc’, azaz Krisztus katonája - mondja. Az a katona erős, aki sohasem bukott el, vitézül harcol, bátran védekezik, és nagy győzelmet arat. Így Bálint sem hátrált meg a vértanúságtól menekülve, lesújtott a bálványimádásra azt megsemmisítve, megvédte a hitet azt megerősítve, és győzött szenvedve.

Bálint tiszteletre méltó pap volt, akit Claudius császár magához hívatott és megkérdezte őt, így szólván: „Mi lelt, Bálint? Miért nem élvezed barátságunkat azzal, hogy a mi isteneinket imádod és hiú babonádat elveted?” Mire Bálint: „Ha Isten kegyelmét ismernéd, ezt semmiképpen nem mondanád, hanem lelkedet elfordítanád a bálványoktól és Istent imádnád, ki a mennyekben van.” Akkor valaki, aki Claudius mellett állt, így szólt: „Mit akarsz mondani, Bálint, a mi isteneink szentségéről?” Mire Bálint: „Róluk semmit sem mondok, hacsak azt nem, hogy szánalmas és minden tisztátalansággal teli emberek voltak. Erre Claudius: „Ha Krisztus az igazi Isten, miért nem mondod meg nekem az igazat?” Mire Bálint: „Bizony, Krisztus az egyetlen Isten, s ha hiszel benne, lelked üdvösséget nyer, az állam gyarapszik, minden ellenséged fölött győzedelmeskedsz.” Claudius pedig így szólt a mellette állókhoz: „Római férfiak, hallgassátok, milyen bölcsen és helyesen beszél ez az ember!” Akkor így szólt a prefektus: „Félrevezeti a császárt! Hogyan is hagyhatnánk el azt, amit gyermekkorunktól vallunk?” És akkor Claudius szíve megváltozott, Bálintot egy másik parancsnok őrizetére bízták, és miután annak házába vezették, így szólt: „Uram, Jézus Krisztus, igaz világosság, világosítsd meg ezt a házat, hogy felismerjék; te vagy az igaz Isten!” Mire a prefektus: „Csodálom, hogy azt mondod: Krisztus a világosság. Viszont ha az én lányomat, aki régóta vak, megvilágosítja, megteszem, amit csak kívánsz.” Akkor Bálint imádkozva visszaadta a vak leány szeme világát, és abban a házban mindenkit megtérített. Azután a császár az Úr 253. esztendeje körül lenyakaztatta.” (Legenda Aurea)

Más források említik, hogy Bálint pap szembeszegült Claudius császár parancsával. A császár ugyanis rendeletben tiltotta meg a házasságkötést katonái számára, hogy a katonák teljes figyelmüket a harcnak és a császár parancsai teljesítésének szentelhessék. Bálint mégis katonákat esketett — titkon. Ez már elégséges ok lehetett a kivégzésre.

Feljegyezték azt is, hogy börtönben, sorsára várva Bálint beleszeretett az őt őrző foglár leányába — és kivégzése előtt neki szerelmet valló levelet írt Mindörökké a Te Bálintod aláírással, megalapozván így a Bálint napi levélküldés szokását. És hogy miért épp februárban? A korai katolikus egyház zsenialitásának köszönhetően.

Camasei: Lupercalia (Madrid, Museo del Prado)

A Lupercalia

A kereszténység terjedése során az egyház diplomatái sok erőfeszítést tettek a pogány ünnepek keresztény ünnepekkel való helyettesítésére a Római Birodalomban. Valentin-nappal sem történt ez másként:  az 5. században I. Gelasius pápa február 14-ét  nyilvánította Szent Valentin napjává —  azzal a céllal, hogy keresztény szokással írja felül a Lupercalia pogány ünnepét. 

A Lupercalia tisztító és termékenység-hozó ünnep volt az ókori Rómában. Pogány szertartásrendjében állatáldozatok (kecske és kutyaáldozat) is szerepeltek. Neve a lupus (farkas) szóból származik és valószínűleg az anyafarkasra utal, amely Romulust és Remust szoptatta.  A termékenységünnep szertartásait a Lupercii  (a Farkas Testvérisége) kötelékébe választott fiatal férfiak  vezényelték le, akik félmeztelenül járták a várost, a nők termékenységét meglehetősen bizarr koreográfiával ( az áldozati állatok bőréből hasított szíjakkal való megkorbácsolással)  biztosítva.

Az extrém Lupercaliát a 390-es években betiltották — de a nép továbbra is ragaszkodott a termékenység-ünnephez február közepén. Így kapóra jött Szent Valentin napjára terelni az ünnepelni vágyókat.  

A levélküldés - Angliából az egész világba

A Valentin-napot ma ismert formájához leginkább hasonló módon angolszász területen ünneplik a középkor óta. Első felbukkanása a feljegyzésekben Geoffrey Chaucer által 1383-ban írt  „Madarak parlamentje“ című verséhez köthető.  A költeményben a természetistennő köré gyűlő, párra vágyó madárseregletről elmélkedik a költő — de ennél fontosabb, hogy a verset II. Richárd udvari Valentin napi ünnepségére írta — amelyet ezek szerint már ekkor is megtartottak februárban.

Shakespeare is megemlékezik a Valentin napról — egészen másképp. A Hamletben a már őrült Ophelia „illetlen” énekében beszél Szent Bálint napjáról, amelynek éjszakáján a leány bement a legényhez, és már nem leányként jött ki tőle...

Az ajándékozást szintén egy költő — pontosabban neje kezdte: Samuel Pepys költő felesége, Elizabeth Pepys 1667-ben férje szerelmes levelére a pletyka szerint egy virágcsokorral válaszolt. A brit előkelők köreiben a levél és a virágcsokor-küldés e mintára hamar meghonosodott, és a szerelmesek ünnepének részévé vált az ajándékozás. 

Elizabeth Pepys

A telepesek elvitték a kontinensről Amerikába a szokást, ahol hamarosan virágzó üzletet alapítottak rá a legélelmesebbek...

A kommercializált romantika térhódítása

Eleinte csak a kézzel készített kártyák és szerelmi jelképek cseréje vált népszerűvé Bálint napján. Ezek a „valentinok" gyakran bonyolult kalligráfiájú és grafikájú kártyák voltak, versekkel és érzelmes vallomásokkal, eredetileg kézzel készítve. De nem sokáig...

A 19. században megkezdődött a Valentin-napi kártyák tömeges gyártása.  Az Amerikai Valentin Anyja, Esther A. Howland az 1840-es években kezdett sikeres vállalkozást, amellyel bonyolult valentin-kártyákat készített és értékesített nagy mennyiségben. (A  fenti kártya is az ő üzeméből került ki.)  Howland a kártyákat a korban teljesen szokatlan, forradalmi módon csipkékkel, szalagokkal és színes illusztrációkkal díszítette, amelyből rendkívül gyorsan nagy vagyonra tett szert. Érdekes, hogy a gazdagon díszített kártyák tervezője puritán stílusban öltözködött és szerényen élt.

Esther A. Howland

A modern Valentin-nap szokását a második világháborúban és utána Európában szolgáló amerikai katonák hozták vissza Európába. Németországban 1950-ben Nürnbergben rendezték az első Valentin-napi bált - és a szokás hamar elterjedt az egész kontinensen. 

Az euro-amerikai kultúrkörben ma már  a Valentin nap nem csak a szerelmesek ünnepe. Kiterjed baráti kapcsolatokra, családi kötelékekre is. A kártyák, virágok, csokoládék és romantikus vacsorák cseréje széles körben elterjedt gyakorlat. Magyarországon is beépülni látszik az ünnepek sorába a Valentin nap - februárban egyre többen lepik meg szeretteiket, szerelmüket kártyákkal és apró ajándékokkal.

Az ünnep elterjedésében nagy szerepe volt a kiskereskedelem lelkesedésének az egész világon: a kereskedők meglátták a lehetőséget az egyébként uborkaszezonnak számító február fellendítésére a Valentin napi ajándéktárgyakban. A vevők pedig hagyták magukat..

Ugyanakkor mi, magyarok találtunk egy, a hagyományainkhoz talán jobban illeszkedő módot a szerelem megünneplésére február közepére: a Házasság Hete rendezvénysorozat adaptálásával, melyet idén február 9-16 közt rendeznek meg országszerte. 

A Házasság Hete

A modern világ új hagyományt teremtett Valentin nap környékére: angol kezdeményezésre alakult ki húsz évvel ezelőtt a Házasság Hete. A Házasság Hetét mára 4 kontinens 21 országában ünneplik - így nálunk is. Magyarországon az országos eseménysorozatot 2008 óta rendezik meg a keresztény egyházak és civil szervezetek széles körű összefogásával, számtalan nagyváros, település, közösség részvételével. A Házasság Hete programjai egész héten látogathatók. Részletes program itt.

A kritikusok szerint a Valentin-nap kereskedelmi szempontból történő túlzott kihasználása elfedte annak történelmi és vallási eredetét, átalakítva egy fogyasztóorientált eseménnyé. Az ünneplők azonban azzal érvelnek, hogy a Valentin nap lehetőséget biztosít az érzelmek kifejezésére és az érzelmek méltó megélésére - egy olyan világban, amely gyakran érzéketlenül háttérbe szorítja a minőségi emberi kapcsolatokat, túl gyors, felszínes és stresszes hétköznapjaival. 

 

 

források: Magyar Néprajzi Lexikon, American Antiquarian Society

képek: Fortepan / Botár Angéla, Fortepan / Gál László, Fortepan / Szabó Gábor, Fortepan / Fortepan,Fortepan / Kereki Sándor