kultúrtörténet

Az iskolások majdnem elfeledett ünnepe

Március 12-én, Szent Gergely napján egykor gyerekek járták a falvakat, hogy dramatikus játékokkal és tréfás énekekkel verbuváljanak tanulókat az iskolákba. Fennmaradt egy igazán régi dalszöveg a Gergely-járásról - ami azóta is generációknak okoz fejtörést. Hogy miért?

Kokárda nélkül belépni tilos!

A kokárda eredetileg arisztokrata ruhadísz volt - később katonákat megkülönböztető jelvény a harctereken, majd forradalmi szalagcsokor a Bastille ostroma után. Később a márciusi ifjak jelvénye Pest-Budán, az amerikai polgárháború katonáinak rangját jelző kitűző, majd Dél-Amerikában szabadságért és függetlenségért harcolók megkülönböztető ruhadísze Uruquaytól Argentínáig. Kis- kokárda-.történet a világ körül.

Negyven szentek napja

Március 10-én a keresztény világ a negyven vértanúra emlékezik – azokra a római katonákra, akik hitükhöz való hűségük miatt szenvedtek mártírhalált a 4. században.A negyven vértanú története az évszázadok során a hit, az állhatatosság és az önfeláldozás jelképévé vált – mind az egyházi hagyományban, mind pedig a népi emlékezetben.

Nagyböjt

A nagyböjt a keresztény egyházi év egyik legfontosabb időszaka, amely Jézus Krisztus szenvedésére és feltámadására készíti fel a híveket. Ez a negyvennapos böjti időszak hamvazószerdától egészen a húsvét vasárnapot megelőző nagycsütörtökig tart. 2025-ben a nagyböjt március 5-én  kezdődik és április 17-én ér véget.

Hamvazószerda

A farsang utáni első nappal megkezdődik a böjt időszaka. De miért hívják hamvazószerdát hamvazószerdának?

Az indián táncos és néprajztudós

Tánctudományi körökben talán Bartókhoz és Kodályhoz mérhető a munkássága. Az iskola, amit ő elindított, a néptánc anyanyelvi szinten való megtanulása egyre inkább teret kezdett hódítani. Túllépte Magyarország határait is, Európa határait is. Ma már Japánban meg Amerikában is, tulajdonképpen mindenhol így tanítják a néptáncot. Mert szorosan kapcsolódik a zenei anyanyelvhez a mozgáskultúra - írta Martin Györgyről Kallós Zoltán. Hogy miért érdemelt ilyen hatalmas dicséretet egy különleges kortárstól? Tóth János írásából kiderül!

Cibere vajda és Konc király

Cibere vajda és Konc király évente kétszer küzdött meg egymással. Vízkeresztkor Konc király győzött - és kezdődött a farsang. Húshagyó kedden pedig Cibere vajda - vagyis kezdődött a böjt.

A falu, mint a kultúra őrzője

Kodály szerint a nehéz időkben mindig a falvak „bújtatták el", őrizték meg a magyar kultúra alapjait - amelyekre aztán minden háború után fel lehetett húzni a kultúra teljes épületét. Ezért kellett a zeneszerzőknek népdalért visszatérni a falvakba, a forráshoz, abból meríteni. A módszert ma is sokan követik. Február 28-án este nyílik a kodályi gondolat jegyében fogant kiállítás - Kósa Klára keramikusművész és Klinkó Zita közös tárlata a Szentendrei Régi Művésztelepen.

Nincs fagy - lesz tavasz?

Ha Mátyás jeget talál, töri — ha nem talál, akkor csinál. Lehet ma hóban vetni, és legyen nálunk egy piros write-4-all. Mátyás-napi népi jóslatok és hiedelmek.

A hamisítatlan hajdúsági töltött káposzta

Mit egyen az ember farsangkor? Mulatságok után nincs is jobb, mint egy igazi töltött káposzta! Az első írásos recept 1695-ből maradt ránk - a legutóbbit pedig Tóth János szerezte be a legautentikusabb forrásból, a Hajdúságból, a nemrégiben hungarikummá minősített hadházi lapos káposzta hazájából!

Befagyott a szája?

Február 19-én a régiek nyitott füllel jártak  — ha ezen a napon meghallották a pacsirta dalát, tudták: mindjárt itt a tavasz! Ha nem  — még soká tart a tél. De vajon hány pacsirta él ma még a Kárpát-medencében? Ha esetleg egy sem jönne ma szembe, cikkünkkel csalhat kicsit: meghallgathatja a pacsirtát felvételről Zsuzsanna napon!

Jókai, az ethnográfus

A ma 200 éve született Jókai Mórra tiszteletbeli néprajzosként tekint az etnográfus-szakma, és avatott kert-szakértőként tartják számon a gyümölcsészek. Hogy miért? Tóth János etnográfus esszéjéből kiderül!

Jókai, a kert-ember

Jókai Mór, az ünnepelt író tiszteletbeli etnográfus és kerthez értő ember volt. Kevésbé ismert munkája a Kertészgazdászati jegyzetek elején így vezeti be az olvasót a kertművelés fortélyaiba: „Hogyan kell a földet megcsinálni: azt én a svábhegyi telkemen megmutattam. Az egy elhagyott kőbánya volt, melyben mély gödrök váltogatták egymást roppant agyaghalmokkal, szakadékos meredélyekkel, s a hol a sivány talaj nem fizette vissza a belevetett magot. És most ebben az elátkozott talajban óriási gyümölcsfák diszlenek, a mik minden évben gazdag terméssel fizetnek. " Jókai február 18-án született, 200 évvel ezelőtt. Íme Jókai, a kert-ember.

Bálint és Valentin

Mi közünk nekünk, magyaroknak a Valentin nap szerelmes hagyományaihoz? A válasz röviden: semmi. Hosszabban: elég sok. Részletek a cikkben!

Aqua Vitae-től az ágyas meggyig

A gyógyszerként használt aqua vitae-ből fokozatosan lett a ma ismert pálinka. Eleinte minden városnak, uradalomnak volt főzdéje, aztán állami monopólium lett, majd a szocializmus éveiben egészen lesilányult a minősége. A rendszerváltás után éledt újjá és vált azzá minőségi itallá, a hungarikummá, amelyet ma ismerünk. És persze megjelentek egészen új változatai is, mint az ágyas pálinkák. A Petőfi Akadémia videójában Kovács Gyula a göcseji pálinkákról mesél - cikkünkből pedig a történet és a főzés alapjai ismerhetők meg.

A barát, a szerelmes és a kertész

Idén 200 éve született ásvai Jókay Móric, vagyis Jókai Mór, a szenvedélyes gyümölcsész. A márciusi ifjak egyike, a regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja,  a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja írói munkássága mellett kertészetről is írt és saját kertjében bizonyította: a gyümölcsészethez is kiválóan ért. Háromrészes, bicentenáriumi írásunk első részéből Jókai a barát, a szerelmes és a kertész alakjában mutatkozik meg.

A gyulai története

Amikor a segéd jut el a világhírig, nem pedig a mester. A gyulai kolbász különös története.

A magyar lélek formái

Lükő Gábor életműve ráirányította a figyelmet a teljes magyar kultúra szellemi egységére. Felfogásában a kultúra minden megnyilvánulása – a népművészet és a folklór, a nyelv és a költészet – egyazon magasabb szellemi valóság megnyilvánulása, szimbolikus üzenete, és mint ilyen, jelentést hordoz, sőt egyetlen összefüggő rendszeren belül lehet csak mindezt értelmezni. Tóth János írása.

Szent Antal és a cica- és kutyaáldás

Január 17.-e remete szent Antal napja az a nap, mikor Vatikánban a misét követően megáldják a házi kedvenceket. Kutyák, cicák, tengerimalacok nagy felvonulása ez hagyományosan minden évben a Szent Péter bazilika előtt. A rendőrök is elhozzák lovaikat. De honnan ered ez a különös szokás?

Tudás és bűn, alma és paradicsom

Alma a Paradicsomban - vagyis bűnbeesés és kiűzetés. Milton és Szent Jeromos közreműködése kellett ahhoz, hogy a bibliai gyümölcsöt az egész keresztény világ lassan az almával azonosítsa. De miért? És hogyan? És persze mi köze a paradicsomnak a Paradicsomhoz?

A kőleves

A kőleves meséjét mindenki ismeri. De honnan jött a vitéz, aki főzte és pontosan miket tett bele? Tóth János kiderítette - és meg is főzte a mesés étel-legendát! Receptje alapján magunk is nekiláthatunk!

In nomine Sanctorum et Angelorum

Miért, mióta, kik és és hogyan áldják/áldatják a bort? Miért épp Szent Jánoskor? Hogy lesz az áldás révén a borból gyógyszer?

Mágia a karácsonyi asztal körül

Hogy segíthet a fülfájáson Karácsony Vigíliáján, azaz Karácsony Böjtjén azaz Bőved Estén elfogyasztott - vagyis el nem fogyasztott - vacsora? Népi hiedelmek, varázslatok, rítusok december 24-ére!

András és a szerelem

November utolsó éjszakája a szerelmi jóslatok napja. A magyar néphit szerint Szent András napjáról (november 30.) december elsejére virradóra megtudhatták a leányok, ki a jövendőbelijük. Éjjel látták álmukban. Vagy másnap reggel. Vagy karácsonykor a templomban. Előbb vagy utóbb. Kis szerencsével.

A magyar boszorkányok nagy szerencséje

Miért ítéltek el sokkal kevesebb embert boszorkányságért a Magyar Királyságban, mint Európa nyugati felén? Miért nem volt igazán szervezett inkvizíció nálunk, és mikért voltak enyhébbek a büntetések? Mi köze ehhez a táltosoknak, lidérceknek és a néphitnek? És persze: miért lovagoltak seprűn a boszorkányok?

Kik tartják botjaikkal fejük felett az eget?

Kik azok a cívisek? A magatarti gazdák? A gubacsapók? Mit hajtottak a hajdúk? Mi adta a gazdagságot Debrecennek és környékének? És kik tartják botjukkal fejük felett az eget? Tóth János írása.

Mi köze Görgeynek a szappanunkhoz?

Kevesen tudják, de Görgey Artúr, a 49/49-es szabadságharc tábornoka kémikusi karriert cserélt katonazubbonyra - és még kémikusként sokat tett a szappangyártás fejlődéséért. Hogyan emelkedett a marhafaggyúból főzött barna és büdös háziszappan a hófehér vagy pasztellszínekben pompázó illatos piperecikk státuszba? Rövid szappantörténetünkből kiderül!

Vályogtégla, vályogvetés

A Petőfi Akadémia e heti videojában Turán Dávid vályogépítésztől tanulhattuk meg, hogyan lehet vályogot készíteni és ezzel vakolatot javítani. De hogyan készültek a vályogtéglák?

Szemfényvesztés, mágia, titkok és rejtélyek, vér és arany

Szeretők, csalások és megcsalások, szemfényvesztés és mágia. Mesés gazdagság helyett sárga por. Vér és arany. A valódi alkímia az emberben kezdődik, az anyagban folytatódik és az emberben fejeződik be — írta Jakob Böhme. De pontosan mit is kerestek — és végül mit találtak az alkimisták? És persze mit kerestek a magyar királyok udvarában? Miért hívták tevékenységüket művészetnek ÉS tudománynak — és miért tekintünk az alkímiára ma inkább filozófiai-történeti érdekességként, mint tudományként? Vidám (át)tudomány-történet következik — röviden.

Bátorság-elixír és szerelemteremtő csoda

Jean d'Arc csata előtt bátorság-elixírként birsalma lekvárt evett - Nostradamus szerint pedig legalább annyira jó vágyfokozó a lekvár, mint a smink - ha a szerelem varázslatát szeretnénk előidézni. De vajon ki és mikor főzte az első lekvárt Európában?

Mit tett Napóleon a lekvárunkért?

Mióta van, honnan ered és hogy terjedt el a finomított cukor a világon? Hogy került Indiából Brazíliába - és onnan a kecskeméti kajszilekvárba? Mit tett a fejődéséért Napóleon? És hogy lett a nádból - répa? A cukor rövid története - csak a nepi.kultura.hu olvasóinak!

Tájegységek hímzései 3

Kelet-Magyarország tájaira kalauzoljuk az olvasót sorozatunk 3. részében. Hódmezővásárhely, Debrecen, Kalocsa, Csenger és a kunhímzés titkai következnek!

Tájegységek hímzései 4

A Dunántúl déli részére kalauzoljuk az olvasót sorozatunk utolsó részében. Hetés, a Drávaszög és Buzsák csodálatos motívumai jönnek.

Újrahasznosítás a paraszti kultúrában és napjaink társadalmában

Nagyanyáink korában még nem járt szemeteskocsi - mégsem lepte el őket a szemét. Hogy csinálták? A paraszti kultúra újrahasznosítási technikáiról Benedek Csaba néprajzkutató tart előadást Tusványoson a Magyar Kultúra Magazin szervezésében a Magyar Kultúra sátorban!

Tájegységek hímzései 2.

Hímzéseket bemutató sorozatunkban ma Székelyföldre kalauzoljuk az olvasót. Sóvidék, Mezőség, Kalotaszeg, Torockó, a székely varrottas és az úrihímzés következik.

Tájegységek hímzései 1.

Ismerjük meg a Kárpát-medence hímzéseit! Sorozatunk első részében a szatmári/beregi, matyó, palóc, pozsonyi, rábaközi és göcseji hímzéseket - és persze a tájegységeket mutatjuk be.

Csűrátalakítás a gyakorlatban

A Csíkdelnei Csűr kivételesen érzékeny és szép felújításon esett át. Tulajdonosai azóta is szívügyüknek érzik a csűrök renoválását az egész Kárpát-medencében. Évente konferencia rendezésével segítik a tapasztalatcserét — és elkészítettek egy kiadványt is, amely honlapjukon elérhető mindenki számára, aki csűrfelújításba kezdene. Cikkünkben ebből a kiadványból közlünk részleteket - és aki kedvet kap a teljes anyag elolvasásához, a linket is megtalálja a cikk végén.

Ki mer velem ujjat húzni?

A címben feltett kérdés nem csak átvitt értelemben, de szó szerint is használatos volt. Versenyre kihívást jelentett. Mert az ujjhúzás valójában a szkander és a sumo elemeit kombináló vetélkedő játék — ma úgy hívnánk: kocsmasport.

A nyelv, amely nélkül nincs házasság

Baka és obsitos. Két német szó — magyarul. A nyelvészek a Wache — azaz őrszem szóból származtatják a bakát. Az Abschiled pedig kötelező sorkatonai szolgálat végén kiadott elbocsájtó levél - vagyis az obsit. Ennek tulajdonosa pedig az obsitos. Az a legény, aki már felelősségteljesen megkérheti egy leány kezét. Hogy miért?

A Sárga tengeralattjáró és a Magyar népmesék

Jankovics Marcell stílust teremtett itthon, mikor népi motívumokra alapozva alkotta meg előbb a János vitéz, majd a Fehérlófia és a Magyar népmesék-sorozat vizuális világát — a népművészetért igazán nem rajongó kádári kultúrpolitika regnálása ellenére. Korszerűt alkotott ezzel akkor, mikor az egész világban új utakat kerestek az animációs alkotók. Vajon hogyan hatott a Beatles-film, a Sárga tengeralattjáró a János vitézre? És persze hogy lehetett népi alapokon nyugvó animációra támogatást kapni a Kádár-korszakban?