Február 19-én a régiek nyitott füllel jártak — ha ezen a napon meghallották a pacsirta dalát, tudták: mindjárt itt a tavasz! Ha nem — még soká tart a tél. De vajon hány pacsirta él ma még a Kárpát-medencében? Ha esetleg egy sem jönne ma szembe, cikkünkkel csalhat kicsit: meghallgathatja a pacsirtát felvételről Zsuzsanna napon!
Zsuzsannakor pacsirtát hallani korai tavaszt jelent. A régiek nem csak füleltek, de figyelték is az apró énekesmadarakat: azt tartották, hogyha alacsonyan repül a pacsirta, akkor még hideg idő várható, de ha magasan száll, akkor közel a jó idő.
A mezei pacsirta a tágas pusztát, mezőgazdasági területeket kedveli, gyepeken és a vetésben fészkel. Költöző madár — de nem Afrikáig repül, hanem úgynevezett rövidtávú vonuló. A pacsirták általában már február közepén visszatérnek telelésükből. Enyhébb teleken pedig rendszeresen találkozni áttelelő példányokkal. De egyre kevesebbel. Hogy miért? A választ a Kiskunsági Nemzeti Park szakemberei röviden így összegzik:
,,A nagytáblás ipari mezőgazdasági kultúrák élőhely-átalakítása és az intenzív vegyszerhasználat sajnos a pacsirtákra is hat. A gyomirtók, rovarölők, műtrágyák használata eltünteti az agrár-ökológiai rendszerek „láthatatlan” szereplőit, az ízeltlábúakat és a talajban élő gerincteleneket, a rájuk épülő táplálék-hálózatok összeomlására pedig a jól érzékelhető fajok fogyatkozása hívja fel a figyelmet. Alig egy emberöltővel ezelőtt az erdőszegélyek, árokpartok, a szántóföldek szegélyei sokkal fajgazdagabbak voltak. Tele voltak lepkék, méhek, bogarak és egyéb beporzó rovarok kimeríthetetlennek tűnő tömegével és olyan madárfajok zsongásával, melyek nemrég még általánosan elterjedtek voltak, mint a bíbic, piroslábú cankó, nagy goda, nagy póling, haris, fürj, sordély, sárga billegető, mezei pacsirta, cigánycsuk. Hosszasan lehetne sorolni az egykor elterjedt, de ma már fogyatkozó védett és fokozottan védett madárfajokat. Annak érdekében, hogy ez a folyamat megállítható és megfordítható legyen, és többek között a mezei pacsirta énekét is még sokáig élvezhessük, olyan természetkímélő gazdálkodási módszereket kell szélesebb körben alkalmazni, melyek a nagyüzemi mezőgazdaság keretein belül is alkalmazhatóak. Ilyen például a mezőgazdasági táblák szegélyének kezeletlenül hagyása, ezen szegélyélőhelyek területének növelése, a gyepek és gazosok égetésének tiltása."
Annak, aki esetleg nem tudná milyen hangra kell ma figyelni, íme egy kis pacsirtadal Zsuzsanna napjára:
Az ipari mezőgazdaságot megelőző időkből származó, pacsirtákkal kapcsolatos hiedelmeket a néprajztudomány jegyzett fel Zsuzsanna napjával kapcsolatban.
Szentmártonkátán úgy tartották, ha ,,befagyott a pacsirta szája" és nem szólal meg Zsuzsanna napján, akkor a hideg idő még tovább tart. A csorgó eresz hangjának viszont örültek ezen a napon: Bács megyében, Topolyán azt tartották, jó lesz a termés, ha olvadás van. Sőt, ha enyhe volt az idő Zsuzsannakor, már munkába is fogtak: elkezdték a földeken széthordani a trágyát és megkezdték a szántó-vető munkák előkészületeit.
Másutt dramatikus játékokkal találkozhatunk az általában farsang második felére eső Zsuzsanna-nap környékén. A Bánságban, Magyarbittén a néprajztudósok lejegyeztek egy komplett Zsuzsanna-játékot.
A magyarbittei dramatikus játékban Zsuzsanna, Zsuzsanna férje, két leselkedő és hamisan vádló vénember, egy bíró és egy hajdú szerepelt. Az ítéletet a község hozta. A történet: az öregemberek fürdés közben lesték meg Zsuzsannát és hamisan vádolták azzal, hogy egy fiatalemberrel enyelgett. Végül a hazugok jártak pórul.
Íme a dramatikus játék utolsó verse, melyben a Zsuzsannát hamisan vádoló véneket elítélik.
,,Soknak tisztaságát már megrontottátok,
De ezt kivallani nem merték reátok.
A szép Zsuzsannát is bünre kísztettétek,
De mint hüséges párt meg nem szédítétek;
És hogy ki ne sülne reátok a vétek,
E nagy gyalázatba azért kevertétek!
A kösség feleljen, mit csináljunk vélek
Ugy-é hogy meghaljon e két gonosz lélek?
A község szól: Haljon meg, haljon meg mindkettő erővel,
Verjük agyon őket száz meg ezer kővel."
De nem csak ilyen komor verseket őriz a néprajztudomány. Erdélyből névnapköszöntőket is lejegyeztek. Széken énekkel és rigmusokkal köszöntötték a Zsuzsannákat:
Sok Zsuzsanna napakat vigan elérhesd
Napjaidat számlálni ne légyen terhes.
Az ég harmatja szívedet újítja,
Áldások árja házod elborítja.
Te néked minden öröm hótig adassék,
A mellett semmi bánot ne barátkozzék.
Légyen éltednek virágja mind kinyílt,
Szíved ne szenvedjen semmi sebes nyílt.
Véglen az egek várát nyilván szemlélhesd,
Ott aztán az életet jobbal cserélhesd.
Az Úr a boldog életben részt adjon,
A szentek serge körébe fogadjon, fogadjon.
Boldog Zsuzsanna napot mindenkinek!
