Aki nem hallott szilvát fütyülni vagy nem tudja, mit jelent, mikor fütyül, most megtudhatja! Itt a Petőfi Akadémia új videója a gyümölcsaszalásról. Idézzük fel együtt a nyár ízét!
Miért ítéltek el sokkal kevesebb embert boszorkányságért a Magyar Királyságban, mint Európa nyugati felén? Miért nem volt igazán szervezett inkvizíció nálunk, és mikért voltak enyhébbek a büntetések? Mi köze ehhez a táltosoknak, lidérceknek és a néphitnek? És persze: miért lovagoltak seprűn a boszorkányok?
Kevesen tudják, de a bányászok és minden veszélyes foglalkozást űző hívő védőszentjeként számon tartott Szent Borbálát a hajadon lányok is pártfogójuknak tekintették - mert hajadon volt, mint ők maguk. Ezért segített a szerelmi jóslásban a Borbála-ággal. ez logikus - de az már nem olyan kézenfekvő, hogyan és miért lett egy mártírhalált halt hajadonból a lőportornyok, tüzérek, bányászok védőszentje?
November utolsó éjszakája a szerelmi jóslatok napja. A magyar néphit szerint Szent András napjáról (november 30.) december elsejére virradóra megtudhatták a leányok, ki a jövendőbelijük. Éjjel látták álmukban. Vagy másnap reggel. Vagy karácsonykor a templomban. Előbb vagy utóbb. Kis szerencsével.
Milyen az, amikor a táncos a prímás szemébe néz és érzi, hogy most igazán az ő talpa alá szól a muzsika? Molnár Péter, a Perintparti Táncházak szervezője tudja — és azért szervez táncházakat, hogy mindenki megtapasztalhassa. A Csoóri-sorozat új filmje lehetőséget ad arra, hogy mindenki beleshessen ebbe a különleges táncházi világba.
Magoz, válogat, szegel, drótoz, illeszt, teker, vág, hajt és tör, vállasít, elfojt, kötöz, újfent szegel, megint teker aztán présel, varr és fésül. És mindent kézzel. Ki az? Szűcs Lóránd a Petőfi Akadémia új videójában!
Mit és kik írtak és rajzoltak a Szőlő Jövésének Könyvébe évszázadokon át? Hogy került egy 14. századi kódex egy parasztház padlására? Hol állt az Iskola a határon és milyen nyomokat hagyott a városban Ottlik Géza? Válaszok a cikkben - és a programsorozat november 14-15-16-ai kőszegi állomásain!
Mi az autentikus népzene akkor, mikor már autentikus művelői közül egyre kevesebben vannak köztünk? Mitől válik kinccsé a 20 éve kismagnóval felvett dallam? Másolni vagy feldolgozni kell-e a régi gyűjtésekben hallható darabokat? És feldolgozás-e minden új interpretáció is egyben? A Csoóri-sorozat új filmjében a komáromi Figur Polgári Társulás alapítójától érkeznek a válaszok.
Van otthon szappan és víz? Akkor már adott a nemezkészítéshez szükséges alapanyagok 70%-a! Már csak gyapjúra van szükség - és kezdődhet a munka! A Petőfi Akadémia legújabb filmjéből lépésről lépésre elsajátítható a nemezkészítés Németh Bea népi iparművész segítségével! És hogy mi köze ehhez a rasztának, a pulinak és a szövőmadárnak? A filmből ez is kiderül!
Mennyi munkát kell beletenni abba, ha életben akarjuk tartani a régiek szokásait? A kunadacsi néptáncegyüttes vezetője szerint sokat. Mert már falun sem természetesek és hétköznapiak az egykor leghétköznapibbnak számító szokások sem. A Csoóri-sorozat új filmje betekintést ad a kunadacsi néptáncos közösség mindennapjain át ebbe a hajdanvolt világba.
Kevesen tudják, de Görgey Artúr, a 49/49-es szabadságharc tábornoka kémikusi karriert cserélt katonazubbonyra - és még kémikusként sokat tett a szappangyártás fejlődéséért. Hogyan emelkedett a marhafaggyúból főzött barna és büdös háziszappan a hófehér vagy pasztellszínekben pompázó illatos piperecikk státuszba? Rövid szappantörténetünkből kiderül!
Kókuszzsír, botturmix, tepsi, kesztyű és maszk van otthon? Akkor az alapok adottak a szappanfőzéshez! Ajándékötlet és DIY videó a Petőfi Akadémiától! Főzzünk házi szappant Pottyondy Ákossal! Részletek , videó és pontos recept a cikkben! Figyelem: a csak védőfelszerelésben kezelhető lúg miatt gyerekekkel csak a recept elején és a végén dolgozhatunk együtt!
A Fölszállott a Páva győztes Parapács zenekar 2020-ban indította el népzenei tanodáját. A Csoóri Sándor Program segítségével vásárolt hangszerekkel minden érdeklődő gyermek számára elérhetővé vált a Pest vármegyei Bugyi községben és vonzáskörzetében a népzeneoktatás.
Kik is igazából a székelyek? Mit tudunk Székelyföldről? Milyen elképzeléseink, hiedelmeink vannak a székelyekről? Mi ebből a valóság? Hogyan látják a Székelyföldön élők magukat? A Néprajzi Múzeum Székelyek – Örökség-mintázatok című időszaki kiállítása, mely a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál részeként valósult meg, 2024. október 15. – 2025. augusztus 31. között Magyarországon eddig be nem mutatott, székelyföldi múzeumok által őrzött több mint 300 tárgyon keresztül, 5 székelyföldi kurátor rendezésében keres válaszokat a kérdésekre, a látogatóknak nem mindennapi múzeumi élményt teremtve.
Pál István Szalonna és Bandája négy állomásos turnéra érkezik Erdélybe. A székelyudvarhelyi, a marosvásárhelyi, a sepsiszentgyörgyi és a temesvári közönség örülhet idén ősszel élő zenéjüknek!
Zenés sétára invitál az erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány Kolozsvárott, a Házsongárdi temetőben. A sétán a zenét a Kallós Zoltán A Népzeneiskolája biztosítja. A séta során a népi műveltségből, hagyományból merítkező és ezáltal értéket teremtő, a Házsongárdban nyugvó elődeinkre emlékezhetünk.
Kacorkés, fejsze, balta, gyógynövényvágó kés vagy hagymaásó? Ha esetleg elsőre nem lenne világos, mi micsoda és mire való, a Petőfi Akadémia videójában Kovács Péter szerszámkovács mindent megmutat!
Nem kell hozzá cement, építőanyag és sok pénz. De szaktudás igen! Hogyan készülnek házak — sárból? A Petőfi Akadémia videójából kiderül! Hallgassuk meg Turán Dávidot — és próbáljuk ki a tanultakat otthon!
A hűvös őszi napokba egy kis nyarat csempész a Csoóri-sorozat e heti filmje: az Alba Regia Táncegyüttes gyerektáncosai gondoskodnak a fantasztikus hangulatról. A tánc mellett lesz Balaton és strand is — minden mennyiségben. A cikkben pedig linket is talál, aki szívesen csatlakozna!
Szeretők, csalások és megcsalások, szemfényvesztés és mágia. Mesés gazdagság helyett sárga por. Vér és arany. A valódi alkímia az emberben kezdődik, az anyagban folytatódik és az emberben fejeződik be — írta Jakob Böhme. De pontosan mit is kerestek — és végül mit találtak az alkimisták? És persze mit kerestek a magyar királyok udvarában? Miért hívták tevékenységüket művészetnek ÉS tudománynak — és miért tekintünk az alkímiára ma inkább filozófiai-történeti érdekességként, mint tudományként? Vidám (át)tudomány-történet következik — röviden.
Permakultúrás kertművelés, kovásszal sütés, alkalmazkodás a klímaváltozáshoz, mítoszok, viseletek. Különleges kaleidoszkóp Kétsopronyban, egy hétvégén!
Indigó — azaz indiai kék. A kékfestés technikája és anyagai Indiából származnak, és a francia királyi udvaron át jutottak el egész Európába. Eleinte csak a "kékvérűek", az arisztokrácia engedhette meg magának a kékfestett ruhákat, de a hajózás élénkülésével az indigó egyre olcsóbb lett és a kék ruhák elérhetővé váltak még a parasztság számára is. De hogyan készült egy kékfestett vászon? A Petőfi Akadémia videójából kiderül!
A kvintesszenciát, az ötödik elemet kereső alkimisták voltak azok, akiknek az illóolaj-készítés tudományát köszönhetjük itt Európában. Ha az ötödik elemet és az aranykészítés titkát nem is, de az illóolajokat azért megtalálták kísérletezés közben. Pottyondy Ákos füvesember segítségével a Petőfi Akadémia új filmjéből mi is megismerhetjük a titkokat!
A méhészkedés és a méztermelés története a Kárpát-medencében szorosan összefonódik a népi kultúrával. A méhészek évszázadokon át a generációról generációra örökítették a természet tiszteletét és a méhek gondozásának tudományát. A méz különleges szerepet töltött be a népi gyógyászatban és persze az ünnepi menük elkészítésekor is.