A nagyböjt a keresztény egyházi év egyik legfontosabb időszaka, amely Jézus Krisztus szenvedésére és feltámadására készíti fel a híveket. Ez a negyvennapos böjti időszak hamvazószerdától egészen a húsvét vasárnapot megelőző nagycsütörtökig tart. 2025-ben a nagyböjt március 5-én  kezdődik és április 17-én ér véget.

A nagyböjt hagyománya az őskeresztény egyházban gyökerezik. Kezdetben csupán néhány napos böjti gyakorlat volt, amely a húsvét előtti időszakra korlátozódott, de a 4. századra már kialakult a ma ismert negyvennapos böjt. A negyvenes szám szimbolikus jelentőséggel bír a Bibliában: ennyi ideig böjtölt Jézus a pusztában (Máté 4:2), és Mózes is negyven napot töltött imádkozva a Sínai-hegyen. A negyvennapos böjt így a megtisztulás és a lelki felkészülés időszakává vált.

Mit nem szabad enni? 

A legszigorúbb nagyböjt a a negyvenelés. Ilyenkor a hívő napi egyszer evett a húsvétig tartó 40 napban. Ráadásul azt is csak naponta egyszer tehette, naplemente után. Volt, aki csalk péntekre korlátozta a szigort, de aznap szinte semmit sem evett: egyedül víz és hét búzaszem volt a megengedett.  A katolikus egyház szabályai szerint régen a nagyböjtben a híveknek egyáltalán  nem volt szabad húst, zsírt fogyasztani.

Ma már kevésbé szigorúak az előírások. A teljes hústilalom alól mentesülnek a hívek bizonyos csoportjai, és van, akiknek elég egy (pénteki) húsmentes napot tartani.

Ami viszont szigorúan húsmentes mindenki számára, az első és az utolsó nap. Hamvazószerda és nagypéntek. E két napon szigorú böjt van, ami azt jelenti, hogy a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek, húsmentesen -  és ebből csak egyszer lakhatnak jól.

Pénteki böjt: A nagyböjti időszak minden péntekén tilos a hús fogyasztása a 14 év feletti katolikusok számára. Hal, tojás és tejtermékek viszont megengedettek.

Kivételek: gyerekek, betegek, várandósok, és akik úton vannak - mentesülnek a böjti előírások betartása alól. 

A nagyböjt vége és jelentősége

A nagyböjt hivatalosan nagycsütörtök este ér véget, amikor kezdetét veszi a szent háromnap (Triduum sacrum): nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat. Ez az időszak a keresztény hagyományban Jézus szenvedésére és halálára való emlékezés jegyében telik. A nagyszombati vigília misével és a húsvétvasárnapi feltámadási szertartással zárul, amely az öröm és a megváltás ünnepe.

A nagyböjt nem csupán étkezési megszorításokat jelent, hanem lelki elmélyülést is: ilyenkor a hívők gyakran végeznek jótékony cselekedeteket, több időt szánnak imádságra és önmegtagadásra, hogy méltó módon készüljenek Jézus Krisztus feltámadásának ünnepére.