Íjászok, lovasok, táncosok, gyógynövényszakértők, fesztiválszervezők és értékmentők. A közös bennük: kultúrpajtát hoztak létre. Kalandozzunk együtt, és fedezzük fel Nagymegyer, Gúta, Pannonhalma, Ravazd és a Balaton-felvidék pajtáit!
A Csallóközben, a Gútához tartozó Csörgőben, a Vág folyó közelében áll Atilla Palotája – fából készült többfunkciós pajta a Vermes család saját területén. Annak idején, amikor a pajtát megálmodták, az volt a vágyuk, hogy a magyar kultúrát, magyar hagyományokat helyben be tudják mutatni. Két szervezetnek ad otthont és teret a pajta: kultúrával a Világfa Polgári Társulás foglalkozik, a lovasíjászattal a Kassai Lovasíjász Iskola Vermes Törzs Polgári Társulás, amelynek tagjai közel harminc éve foglalkoznak lovas hagyományőrzéssel, és 15 éve táboroztatnak gyerekeket. Küldetésüknek tekintik a Felvidéken a nemzeti hovatartozás felvállalását és a magyar hagyományok őrzését, ápolását.
A Nagymegyeri Pajtaszínpad felépítésének ötlete 2018-ban merült fel. Akkoriban a polgári társulás még csak bérelt a várostól egy elhagyatott telket, ahol megkezdte az építkezést. A pajtaszínpad a helyi néptáncos közösség munkája révén jött létre, majd a társulás a későbbiekben ezt a területet megvásárolta a várostól. A pajtaszínpadot a megálmodott folklórközpont első részeként adták át 2019 szeptemberében. Alapvető céljuk, hogy közösségi helyként funkcionáljon. Otthont ad a Megyer Táncegyüttesnek és a Kis Megyer és Csilizke Gyermek Néptáncegyüttesnek, továbbá különféle rendezvényeknek, fesztiváloknak, táncházaknak, koncerteknek, néptánctáboroknak, edzőtáboroknak. Bíznak benne, hogy a pajtaszínpad rövidesen Nagymegyer és a Csallóköz kulturális szívévé válik.
Pannonhalmán áll a gyógynövénykertjéről messze földön híres Ürmös Porta. Az üzemeltető Ürmös Alapítvány célja a test-lélek-szellem egységben történő megőrzése, párhuzamos fejlődésének elősegítése. Vallják, hogy ehhez kiváló alapot jelent az egykorvolt népi-paraszti tudásban rejlő hagyományok megőrzése és mindennapi megélése, ugyanakkor elengedhetetlenül szükséges napjaink tudásának ismerete és alkalmazása is. Az Ürmös Portán gyógynövénykertet gondoznak, és a térség ősi gyümölcsfajtáiból összeállított kaszálógyümölcsöst telepítettek. Foglalkozásokat is tartanak, amelyeken az évkör rendjéhez igazodva ismertetik meg a közönséget a hagyományos gyümölcsfeldolgozási módszerekkel a porta régi-új funkciójú gazdálkodási épületeiben.
Ravazdon várnak a Mediawave-pajták! A Mediawave Alapítvány alapítója, Hartyándi Jenő családja birtokában lévő Őrhegy udvarházat (két felújított parasztház, két pajta és nagy udvar) 27 éve kísérleti terepként használja a Mediawave Alapítvány, összművészeti szemlélettel. A 2008-2011. évi világválság okozta „újragondolási kényszer” hatására – az addigi művészetközvetítés mellett – a közösségi alapra helyezés, közösségépítés egyre nagyobb hangsúlyt kapott. A pajtáknak mára kialakult törzsközönsége lett. A Mediawave pedig az utóbbi több mint tíz évben a közösségalapú rendezvények, fesztiválok (köztivál) élharcosává vált. Film, színház, táncelőadások, újcirkuszi produkciók, fotó- és képzőművészeti kiállítások, szakmai konferenciák és jóízű, kötetlen beszélgetések adják a pajtaprogramok gerincét.
Veszprém vármegyében is rengeteg élmény várja az érdeklődőket a kultúrpajtákban. A Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet célja a település és a régió kulturális emlékezetének fenntartása, a természet védelme, a közösség értékeinek megőrzése, kommunikálása és különböző kulturális és turisztikai innovációk fejlesztése. Az egylet – Márta István zeneszerző vezetésével – 1989-ben alapította a Kapolcsi Művészeti Napokat, amely 1995-től Művészetek Völgye néven vált Magyarország legnagyobb összművészeti rendezvényévé. A Molnárház/Falumalom műemlék épületegyüttesben működő Falumalom-Pajta program célja a Helyi Értéktár és Völgyarchívum működtetésének fejlesztése, a már meglévő kiállítások felújítása, valamint a falu műkedvelő és professzionális alkotóinak bemutatkozása. Célja továbbá GasztroKapolcs címmel új projekt indítása, a Malomszigeten őshonos fák ültetése és gondozása, a hagyományos helyi ünnepeknek és egyéb helyi aktivitásoknak való helybiztosítás.
Kapolcs egyik ikonikus épülete, a Kuthy Kúria 2020-ban kívül-belül megújult. Az épület célja, hogy közösségi teret biztosítson a kapolcsiaknak és a környékbelieknek, kulturális programokkal fűszerezve. Állandó programjaik között szerepel a Ringató foglalkozás – Baba-mama klub is. Heti rendszerességgel jár össze a helyiek közül egy angol nyelvcsoport is. A kapolcsi hagyományokat ápolva létrejött a Színjátszó kör Völgylakóknak foglalkozássorozat, ahol egy drámatanár segítségével sajátíthatják el az amatőr színjátszók a színjátszás alapjait, amelyek a mindennapi életben is hasznos készségeket és képességeket fejlesztenek. Szezonban pedig tavasztól őszig koncertek, színházi előadások és felolvasóestek helyszíne a Kúria.
Szentgál vidéke bűvös-bájos vidék. Még mindig körüllengi gazdag múltjának titokzatossága, a dédanyák által továbbsuttogott mesék, históriák, a hagyományokhoz ragaszkodó élni akarás, minden dúlás után valahogy újrakezdő életösztön. A Szentgáli Kurázsi Alapítvány ezt az örökséget adja tovább. Az Életfa hagyományőrző táncházsorozat, határon túli kapcsolatok (gyimesi, kézdiszentléleki, szamosújvári fókusszal), gyűjtések, a szentgáli kultúraszervező és értékmentő tevékenység, a Szűrös Táncegyüttes fenntartása, művészeti iskola alapítása fémjelzi az elmúlt 35 esztendőt.
Vöröstó építészete egyedülálló gyöngyszem. Az alig százfős Balaton-felvidéki sváb gyökerű településen a népi építészet értékeit, az egyutcás falu portáinak érintetlenségét találjuk. A porták végében méltósággal álló, védelmező kőpajtáknak különleges atmoszférája van. A falu egyik végén fekvő híres Kálvária-domb és a település szívében álló barokk Szeplőtelen Fogantatás templom is meghatározó és utánozhatatlan ismertetőjegye a bruderhaus-építkezés mellett a Vázsonyi-medencében fekvő településnek. A falu közepén található Édenkert Portán művészeti, kulturális és rekreációs programokat szervez az azt üzemeltető, zene-, tánc- és fotóművészetben és természetgyógyászatban is otthon lévő család.
Kemeneshőgyész egykor virágzó és jómódú kisalföldi település volt, ahol majd’ minden porta bőséggel el volt látva jószággal és terménnyel, és naplementekor egész tehéncsordák sétáltak maguktól vissza a házukhoz a földekről. Hogy hogyan maradt állva a falu utolsó, a Radó-uradalomhoz tartozó magtárépülete, miközben a többi mind az idő martalékává vált, már örökre rejtély marad. A tiszteletet parancsoló, méteres vastagságú falakból álló, vasrácsos ablakú magtár őrizte évről évre a falu lakosainak legféltettebb kincsét, a learatott búzát, melynek lisztjéből a szorgos asszonyok egész évben sütötték a kemencékben a ropogós kovászos kenyereket. Az évtizedek óta gazdátlanul álló kemeneshőgyészi magtár 2023-ban nyitott újra kultúrpajtaként.
A Kisbirtok Kultbázis különleges rendezvénybirtok a Káli-medence kapujában, Zánkán. A Balaton-felvidék bájával és történetével átitatott Kisbirtokon sokoldalú tereket töltenek meg élettel. Élményközpontú eseményeknek ad otthont, támogatja és felpezsdíti a régió kulturális életét, és minőségi kikapcsolódást kereső, igényes közönséget vonz Zánkára és környékére, valamint a helyi lakosok számára is találkozópontot jelent.
Kiscsősz a Devecseri járásban fekvő település. A magyar népzene és néptánc, a népi kézművesség és a lovas hagyományok egyik központja. Az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület nemcsak a Kultúrpajtát működteti, hanem a Hunyor Regionális Népi Kézműves Alkotóházat és a Táncházat is. Mindemellett Kiscsőszön egy olyan beruházás is megvalósult, amely párját ritkítja: a Hagyományfalu Projekt keretében a magyar paraszti gazdálkodás a maga teljességében ismerhető meg. A létesítmény szatócsbolttal, fogadóval, állat- és növénybemutatóval, rekreációs parkokkal rendelkezik. Az idelátogatók tehát egyrészt visszatanulhatják a magyar néphagyományt, másrészt ismeretszerzés közben pihenhetik ki magukat. A falu részt vesz a Déryné Programban, a Kultúrpajtában rendszeresek a színházi előadások. Fesztiválokat is rendeznek Kiscsőszön, melyek nemcsak arról nevezetesek, hogy azokban a magyarországi folklórélet krémje fordul meg, hanem arról is, hogy összekapcsolják az alulról jövő kezdeményezéseket a hivatásos réteggel.
A Kőfeszt programsorozat szervezőjének, a Határtalan Hangok Közhasznú Alapítványnak már régóta szüksége volt egy helyre. Mert hiába a tízezres látogatottságú nyári fesztivál, hiába a népzenére és néptáncra áhítozó közönség, ha nincs a térségben egy olyan szabadtéri helyszín, ahol igazi táncházakat lehet tartani. És lett: az alapítvány 2021-ben nyert keretet a Veszprém-Balaton2023 Európa Kulturális Fővárosa (VEB2023 EKF) infrastrukturális pályázatán egy pajta építésére, és márciusra állt is a Botond Pajta! A pajta a néptáncosok mellett helyi rendezvények otthona is.
Hidegkúton a Kovács pajta 18 éve végez kulturális tevékenységet. Ahogy a birtok bővült, úgy változtak a helyszínek: a Balaton-felvidék népi építészetének jegyeit magán viselő parasztház és tornáca, a szénatároló és később már a kert is helyet adtak a rendezvényeknek. A 2021-ben megépült pajta legfőbb célja az volt, hogy a környéken mostohán kezelt agrár-népi kultúrának alternatív, családias rendezvényhelyszínt biztosítson, lehetőséget adjon a környék néptáncosainak, a folklór iránt érdeklődőknek az összejövetelekre. A birtok körül az évek során kialakult egy közösség, amely már számon tartja a rendezvényeket: nyírést (azaz birkanyírást), táncházakat, kézművestábort.
A Kárpát-medencében rengeteg izgalmas programmal várják a látogatókat a kultúrpajták és a tündérkertek. Részletek, további helyszínek és aktuális programok az Eseménynaptárban!
